Ne mérd...
Ne mérd
Hó vagy tehát.
Ne mérd magad az esőhöz
se szélhez,
ne, ne mérd az idő fokát.
Eső.
Ne mérd magad a télhez,
te zöld életet adó
magát viharnak, s hónak
hazudó,
ha hazudó,
ám ha kell, hazudva is de
tápláló
életet adó erő vagy.
Szél.
Ne mérd magad a szellőhöz
legyen bár könnyed
legyen a Te könnyed
esőt hozó
vagy tavaszt, szerelmet
vágyat talán.
Ne mérd, nem érdemes.
Ember.
Ne mérd magad, nem érdemes.
Gyermek lehetsz,
játékkal figyelemmel,
vagy felnőtt, ki irányít
országot
embereket
ne mérd magad ezekhez,
nem érdemes,
Te ugyanúgy egyedi vagy
hálás,
hogy lehetsz.
Gyermek.
Játékaidat ne mérd máséhoz
mert pont ezért te játékaid azok
akik Neked teremtettek:
játsszatok.
Művész.
Ki fest, ki énekel,
balladát írogat,
ki kiállítást nyitogat,
ki könyvét csomagolja össze
mert nem kell kiadónak
egy se,
ne mérd, sikered fokát
az idő fogát
a művészet ármányát,
a tehetségedet,
ne mérd.
Gyémánt.
Csiszolt-csiszolatlan,
búvik, meglapul
a sarokban,
a kés beletörik,
de követ morzsára darál.
Ne mérd szépséged
az idő múlásához
annak vasfogához
a Nap ragyogásához,
a hó csillogásához,
ne mérd,
mért tennéd?
Gyémánt vagy,
csillogásod nem oltja ki
nem szórja rá csillogását másra,
mint ahogy
egymás sikere sem oltja,
nem befolyásolja
a sokaságét.
Ne mérd.
Tudom, nehéz.
Hisz azt tanították
máshoz képest nem érsz semmit,
de ne, ne mérd,
most az egyszer ne mérd
a Te sikered nem az övék,
s nem tapos senki sem halálra.
Évek tanítását
nehéz eltörölni,
de ne mérd, inkább
nézd a csodát, aki
Te magad vagy,
saját sikereidnek
saját kovácsa.
Te is kellesz, hogy
inkább,
együtt
mint egy közös egész,
jussunk el a Nap ragyogásába.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése