elzazi's mundo

 

 

 

  Új lakásba költözött. A város fényei szelíden terültek alá. Az este fülledt volt, ablakot nem lehetett nyitni. A szentjánosbogarak így is az abból kiszűrődő fényért vetekedtek. Lüktető homlokát az ablaknak támasztotta. Forróság volt. Kint és bent is. A szívében is forróság volt. Hát mégiscsak eljött hozzá, pedig nem is számított rá.  - Melyik szobában akarsz aludni? – mintha nem tudná, úgy kérdezte. A régi lakásban csak egy szoba volt, egy nagy ággyal, „királyi ággyal”, ahogy mondani szokták. Az új, sokkal modernebb lakás szinte teljesen be volt rendezve: két szoba, konyha, egy nagy ágy és egy kihúzható kanapé. Azon ült az „ismerős”.  - Mit gondolsz? – s mosolyra húzta a száját. Elnevették magukat.  - Szóval, megint szeretnéd a kezemet fogni álmodban? – kérdezte ismét az, aki az ablaknál állt. Nem jött válasz, csak egy nagy kortyolás hangja. Teát ittak, a kedvencét, jázminteát mézzel. Ahogy odanézett rá, látta, hogy elpirult, ez megmosolyogtatta. Kevés dolog volt, ami megmosoly